Várdai rém II.

Várdai rém: nem tudom, miért gyilkoltam
Az áldozattól ellopott öltözék buktatta le a gyilkost

Nyilatkozott a Várdai rém. Elmondta: nem tudja, miért, és nem tudja, hogyan gyilkolt. Nem álmodik áldozataival, de megbánta, amit tett. Csütörtökön folytatódott a Somogy Megyei Bíróságon a várdai rémként elhíresült 40 éves somogyjádi férfi pere, aki három ember brutális megölése miatt került a vádlottak padjára. A per a második gyilkosság, a várdai kettős emberölés tárgyalásával folytatódott.

A vád szerint egy hónappal a somogyjádi idős asszony meggyilkolása után Várdán csapott le újra a férfi. Miután rejtekhelyét ? a temető egyik kriptáját ? felfedezték, újabb fedezéket kellett keresnie. Egy ismerős idős házaspár udvarában, egy melléképületben bújt el. Amikor az idős asszony reggel kiment, meglátta a férfit, aki megrettenve attól, hogy felismerték, egy vascsövet ragadott, és agyonverte szerencsétlen áldozatát, majd letakarta és rátett egy ajtólapot. Ezután a házba ment, hogy értékek után kutasson.

Ám időközben hazaérkezett az idős házigazda is. A gyilkos őt is agyonverte, sodrófával, baltanyéllel. Aztán felpakolt a vontatóra élelmiszert, szerszámokat, ruhákat, és elment Somogyjád irányába. Az idős házaspár holttestét este találták meg, miután fiúk órákon át hiába kereste őket. A tárgyaláson a vádlottnak nem volt hozzáfűzni valója, amikor a tanúk felidézték a történteket. A szomszéd például elmondta, hogy látta, amint egy zöld kabátos alak indította be a traktort. Az is kiderült, hogy a vádlott korábban a mezőgazdasági munkákban segített áldozatainak.

Arra is fény derült, hogyan került órák alatt rendőrkézre a tettes. A somogyjádi körzeti megbízott jól ismerte az áldozatokat. Tudta azt is, hogy az idős férfinak van egy zöld, az egyik üzemanyag-társaság emblémájával ellátott dzsekije és sapkája. Amikor aznap este értesítették a történtekről, azonnal eszébe jutott: aznap találkozott a vádlottal, akit szintén ismert, és ugyanilyen dzsekiben és sapkában volt. Valami zavaros választ adott arról, hogy kitől kapta. Amikor kiderült, hogy az áldozat házából eltűnt ez az öltözék, azonnal tudták, kit kell keresni, és azt is, hogy hol.

A vádlott egyébként a sajtónak is érzelmektől mentesen, rezzenéstelen arccal nyilatkozott. Elmondta: már megbánta, amit tett, semmi értelme nem volt gyilkolni. Továbbra is azt állította: nem volt egyedül az első gyilkosságnál, nem taposta agyon az idős asszonyt. Nem igaz az sem, hogy a várdai házaspár meggyilkolása után levest főzött volna magának. Arra, hogy hogyan volt ereje elkövetni a kettős gyilkosságot, amikor egy hónapig bujkált, és le volt gyengülve, azt válaszolta: nem emlékszik. Nem tudja, milyen erővel, hogyan ütött, de legfőképp arra nem tud választ adni, hogy miért...

Jakab Edit, 2008. 11. 2.