Ezüst hárs az év fája 2010. évben

Ezüst hárs az év fája 2010. évbenAz ezüst hárs (Tilia tomentosa) Magas termetű (25?30 m), szabályos alakú fa. Koronája fiatalon kúp alakú. A törzse egyenes, a kérge sima, zöldesszürke, idősebb korában finom repedések tarkítják. Ágai egyenletesen veszik körül a sudarat; fiatalon meredeken felfelé tartanak.

Vesszőjét és lekerekített csúcsú, tojásdad, zöld rügyeit ezüstös pikkelyszőrök borítják: ez a a dús, fehér szőrzet különösen a fiatal hajtásokon feltűnő, ekkor látszik legjobban a hajtás szimpodiális (azaz cikkcakkos vagy zegzugos) növekedése is.

Ezüst hárs az év fája 2010.Váltakozó, szórt állású levelei kerekdedek vagy széles tojásdadok, a levél válla szíves vagy ferde (aszimmetrikus), a csúcsa hegyes, a széle egyenletesen fűrészes. A levél színe fakó zöld; fonáka, amit egyenletesen borítanak a csillagszőrök, ezüstfehér vagy szürkészöld. Ez a szőrzet a környezettől és a levél fény-árnyék viszonyaitól függően igen változó lehet: egyes levelek fonáka szabad szemmel csupasznak látszik.

A levél biztos határozóbélyege, hogy fonákán az érzugokban nincsenek szőrcsomók, hanem ugyanolyan csillagszőrök nőnek, mint az érközi részeken. Forró nyári napokon az ezüsthárs levelei többé-kevésbé függőleges helyzetbe állnak, vagy fonákukat fordítják a Nap felé, hogy csökkentsék a párologtatást. Őszi lombja aranysárga.

Ezüst hárs leveleVirágai 6?9 (10) tagú bogernyőben állnak; a virágtengely félig összenőtt az ugyancsak csillagszőrös repítő fellevéllel. Csészelevelei halvány zöldes-fehérek, a tövükön nektármirigyek találhatók. Sziromlevelei vajsárgák, kanalasak, porzói nem nyúlnak túl a takaróleveleken, bibeszála viszont túlnyúlik a porzókon.

Az őshonos hársfajok közül egyedül az ezüst hárs porzói között akadnak petaloid sztaminodiumok: az öt falkába tömörült porzók közül falkánként a legkülsőket. Ezeknek nincs portokja, alakjuk sziromhoz hasonlít (bár azoknál kisebbek).

Elterjedés: Főleg a balkánon él. Elterjedésének északi határa Magyarországon a balaton vonalánál húzódik.

Ezüst hárs magyarországi előfordulása:

Elsősorban Somogy, Tolna és Baranya megyék gyertyános-tölgyeseiben találkozhatunk vele, de megtalálható bükköseinkben is. Különösen szép megjelenését figyelhetjük meg a Zselicség ezüst hársas bükköseiben. Szórványosan a Nyírségben is előfordul.

Ezüst hárs termőhelyi igénye:

Melegkedvelő, az éghajlat szélsőségeire nem érzékeny. A szárazságot viszonylag jól tűri. Többletvizet nem igényel. Inkább a meszes talajokat kedveli.

Ezüst hárs fényigénye:

Fiatalon még árnyéktűrő, később azonban határozottan fényigényes. a tölgyes és bükkös társulásokban csak akkor maradhat meg tartósan, ha sikerül a felső szintbe kerülnie.

Ezüst hárs alakja:

Megnőhet 35 méter magasra is. Szép egyenes törzsű, de villásodásra hajlamos.

Ezüst hárs kérge:

Nagyon sokáig sima, ezüstszürke. Idős korában hosszanti irányban sekélyen repedezett, sötétszürke.

Ezüst hárs vesszője:

Zöldes vagy barnás, a sűrű csillagszőröktől szürkén molyhos, később kopaszodó.

Ezüst hárs rügye:

A másik két hársnál kisebb, zömök tojásdad, szürkén molyhos. A külső rügypikkely majdnem a csúcsig ér.

Ezüst hárs levele:

A levélfonák ezüstszürkén molyhos, az érzugokban nincs szakáll. A fogak előrehajlók és szálkahegyűek. Nagy nyári forróságban az ezüst hárs levelei élükkel fordulnak a nap felé.

Ezüst hárs virága:

Az álernyők 6-10 virágúak, a porzók száma 50-75. Július elején nyílik. Az ezüst hárs virága nem alkalmas teának.

Ezüst hárs termése:

Gömbölyded vagy elliptikus, 6-8 mm hosszú. Felülete sima. molyhos, újjal nehezen összeroppantható.

Ezüst hárs növekedése:

Gyors növekedésű. tuskóról és gyökérről jól sarjadzik. Nem ér el magas kort. A 100 évnél idősebb egyedek ritkák.

Megjelenés éve: 

Házi komposztálás népszerűsítése Várdán Projekt

Magyarország Megújul, Széchenyi Terv, Európai Únió