Várda község története a kezdetektől

A falu neve a település egyik részét birtokló Várdai családra vezethető vissza. Létezéséről 1284-ből maradtak fenn elsőként iratok. Akkor pusztai birtokként említik az oklevelek. Fél évszázaddal később, a pápai tizedjegyzékben már plébániáját is jegyezték. Szent Mihály tiszteletére emelt plébániáját 1481-ben szentelték föl.

A török időkben készített adólajstrom szerint akkor csak négy háza volt. A megszállók kiűzése után, a 15-20 család a mai Fő utca helyén fekvő nádas területen telepedett le.

A XVIII. Század második felétől a Záborszky család birtokolta a községet, egészen az 1848-as forradalomig. Ekkor kezdődött a falu fejlődése, ám a szabadságharcban részt vevő nemesi család tagjai elestek. Sírjaik ma is a várdai temetőben vannak.

Az 1900-as évek első felében a településhez tartozó Kisalbertpuszta és Büdöskútpuszta lassan elnéptelenedett, s az enyészeté lett. Várda fejlődése a két világháború között indult meg jelentősen. Majd felépült az újtelepi rész a főút mellé, s kialakult a község jelenlegi arculata.

Várda temetőjében helyezték örök nyugalomra a község 1956-os mártírját, Köbl Józsefet. Az akkor negyedikes gimnazista fiút Kaposváron lőtték agyon a szovjetek.

Kategória: 

Házi komposztálás népszerűsítése Várdán Projekt

Magyarország Megújul, Széchenyi Terv, Európai Únió