Gázos a várdai beruházás

A szomszédos települések a szennyezéstől tartanak

Meglehetősen kirí a felszántott táblák közepén a műveletlen zöld terület, ám ha minden a tervek szerint alakul, a Juta és Várda közötti út mentén, a kilences kilométerkőnél akár félszáz környékbeli munkát találhat másfél?két esztendőn belül. A tervek szerint ugyanis itt épülhet meg a Bio-E Kft. biogázüzeme.

? A falu külterületén, másfél kilométerre a településtől valósul meg a közel kétmilliárd forintos beruházás ? mondta Varga András, Várda polgármestere. ? Újrahasznosítható hulladékból, biomasszából állít elő villamos energiát az üzem, a keletkező hőt pedig a szintén ott épülő üvegház-kertészet fűtésénél használják majd fel. A tervek szerint a termelt áramot az e.on hasznosíthatja.

Tájékoztatás után támogatják a tervet

Szó sincs róla, hogy meg akarnánk akadályozni a bioüzem építését ? mondta Lőrinczné Kiss Ilona, Somogyjád polgármestere. ? Csak azt kértük a jutai önkormányzattal közösen, hogy megfelelően tájékoztassanak bennünket a beruházásról. Mi lesz az üzem alapanyaga, hogyan szállítják oda, mennyire nő meg a forgalom?

A somogyjádi polgármester hozzátette: egyértelmű, hogy a holland projekt nemcsak Várdának jelent előnyt, de a környező falvaknak is. Az egyetlen probléma, hogy eddig semmilyen hivatalos információval nem rendelkeznek.
Úgy tudom ? állította ?, még az engedélyezési eljárás sem fejeződött be, sőt, még a várdai településrendezési tervet sem módosította a helyi testület. Az viszont bizonyos, hogy a beruházás jelentősen előrelendítheti a térség fejlődését, munkahelyeket teremt a környező falvakban, így ha megfelelő információkat kapunk az ügyben, támogatjuk.
A beruházó, a több mint negyvenéves tapasztalattal rendelkező holland cég a Benelux államokban már több hasonló üzemet működtet, ám Magyarországon Várdán építik az elsőt.

? A hulladék-feldolgozó az uniós normáknak megfelelő, zárt rendszerű, környezetvédelmi engedélyekkel rendelkező technológiára épül ? állította Mark Visser, a cég ügyvezető igazgatója. ? A növényi és állati hulladékot, valamint a szennyvíziszapot baktériumokkal bontják le, majd a folyamat végén keletkező szárazanyagot a mezőgazdaság számára értékesítik. A felhasznált vizet saját telepükön tisztítják és újra felhasználják, így sem szagok, sem pedig füst nem kerülhet ki.

A biogázüzem azért is jelentős a településnek, mert a beruházás első üteme tizenöt, szaktudást nem igénylő munkahelyet teremt, az üvegház-kertészet pedig további közel negyven képzetlen, ám kertészkedésben, növénygondozásban jártas munkaerőt foglalkoztat majd.

A projekt előkészítése persze egyáltalán nem problémamentes: a környező falvak lakói környezetvédelmi szempontból egyelőre kételkednek a beruházásban. Jutában az állati melléktermékek megjelenése miatt aggódnak, ami a hollandok szerint alaptalan, hiszen az üzemben elsősorban szennyvíziszapot használnak majd fel. Mások a kamionokban szállított hulladék szagától tartanak, és a forgalom okozta esetleges úthibák miatt is háborognak. Az is felmerült, hogy a szél miatt állandó bűz lesz a környékbeli falvakban.

? Mindössze hat-nyolc kamionról van szó naponta ? hangsúlyozta Varga András ?, azok is megfelelnek az unió által előírt szigorú követelményeknek, teljesen zártak. Az üzem sem bocsát ki szagot. Az erőmű kívül esik a kötelezően előírt 500-1000 méteres környezetvédelmi sávon: Magyaregrestől két, Jutától és Hetestől három-három, Somogyjádtól öt kilométerre épül meg.

Állításait alátámasztani látszik, hogy a környezetvédelmi, közegészségügyi, vízügyi és közúti hatóságok pozitívan ítélték meg az üzem terveit. S hogy a környező települések lakóit is megnyugtassák, április 16-án lakossági fórumot tartanak az ügyben Jutában, melyen a beruházó is részt vesz.

A települések aggodalma a biogázerőművel szemben egyébként azért érdekes, mert miután 1962-ben földgázt találtak Várda területén, egy kanadai befektető 2004-ben szintén erőművet akart építeni a faluban, a szomszédos önkormányzatok akkor szó nélkül beleegyeztek...

Somogyi Hírlap, 2008. 4. 13.
Meiszterics Eszter, Vas András