1956-ban vált nemzetté a magyar nép

Több százan gyűltek össze október 23-án Nagy Imre szobránál Kaposváron, a mártír miniszterelnök szülővárosában. A tömeg csendben hallgatta végig Schmidt Mária szavait. A történész az 56-os eseményeket idézte fel.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az 52 éves évfordulón azt mondta: azon az őszön 1956-ban a magyar nép világtörténelmet írt. Fellázadt a zsarnokság ellen, harcba szállt az idegen megszállókkal egy független és szabad Magyarországért. 1956-ban a magyarság a legjobb arcát mutatta fel a világnak. A magyar szó ekkor a bátorság, a szabadság szeretete, a nemzeti összefogás és a hősiesség szinonimája lett.

? 1956 októberében egy nemzet önbecsülése, a magyar nemzet sorsa forgott kockán és ezért nem számított a túlerő ? folytatta. ? Ezért váltak az álmodók realistává, mert nem lehetett többé latolgatni. Fegyvert kellett ragadni és harcba kellett szállni a hatalmas és félelmetes Szovjetunióval, a mérhetetlen túlerővel szemben. Ebben a küzdelemben nemzetté vált a nép, eggyé vált az ország. Fiatal és idős, férfi és nő, munkás és értelmiségi, paraszt és katona egyet akart: szabad Magyarországot.

Több százan gyűltek össze Nagy Imre szobránál

Schmidt Mária szerint a magyarok nagyon-nagyon türelmesek. De csak egy pontig. Azért türelmesek, mert már sok mindent kibírtak és túléltek. De nagy árat fizettek érte. 1956 forradalma óriási áldozatokat követelt a nemzettől. A magyar nép, a pesti srácok halálos sebet ejtettek a kommunizmuson. Mansfeld Péter és társai 1956-ban alig néhány napig harcoltak. Ahogy jó száz évvel korábban a márciusi ifjakat, ? Petőfit, Jókait vagy Vasvárit és társaikat ? a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméje fűtötte, ugyanúgy a pesti srácok küzdelme is a szabadságról szólt. Ők voltak '56 forradalmának legifjabb hősei, akik a kamaszok konokságával lázadtak fel a szabadságért egy szorongás és félelem nélküli életért.

A kisgazdák is tisztelegtek

Október 22-én Kaposvárra látogatott Hegedüs Péter, a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt elnöke, aki Sárdi Lajossal, a párt megyei elnökével koszorút helyezett el a Szabadság angyala 1956-os emlékműnél a Berzsenyi Parkban.

A történész hangsúlyozta: bár az 1956-os nemzeti felszabadító háború mindössze két hétig tartott, mégis megrengette a világot, megrokkantotta a második világháború után létrehozott európai békerendszert, lerántotta a leplet a szovjet terrorrendszer rideg valóságáról. A világ egyszer és mindenkorra kijózanodott a kommunista illúziókból. Mert 1956 után nem lehetett nem tudomásul venni többé, hogy a Szovjetunióban és a fennhatósága alatt álló országokban tűzzel-vassal életben tartott illegitim, korrupt és életképtelen rendszerek valójában népellenes, totális diktatúrák. Többé senki sem áltathatta magát. 1956 októberében Sztálin szobra a mélybehullt. Csak a csizmája maradt ott. A bálványból torzó lett, ennyit hagyott meg a magyar nép a diktatúra birodalmi jelképéből. Ezt is csak azért, hogy a szabadság erejét hirdesse keletnek és nyugatnak. A sorstársainknak keleten és a ránk figyelőknek nyugaton. Bármilyen hihetetlennek tűnik a szovjet tankokkal megtámogatott hatalom valójában rettegett. Onnantól kezdve egyfolytában félt. Ezért volt olyan eszeveszett mértékű a megtorlás.

Autóbuszvárót avattak és díjakat osztottak Várdán

Várdán október 23-án avatták fel az újonnan épült autóbuszvárókat, majd a két falurész között kialakított Emlékligetben lévő kopjafánál tisztelegtek az ünneplők a várdai hősi halott, Köbl József és az 56-os mártírok emléke előtt. Az ünnepséget követően Kolber István államtitkár adta át a "Legyen szebb a MI falunk" térségi díjakat a faluházban.

? 1956 emléke olyan volt, mint a beásott harang ? tette hozzá. ? Lelkünkben zúgott akkor is, amikor hallgatnunk kellett róla. Mert az egész nemzetet hallgatásra ítélték. A pártállami rendszer összeomlása a forradalom bitófára juttatott miniszterelnökének, Nagy Imrének és mártír társainak ünnepélyes újratemetésén 1989. június 16-án mindenki számára nyilvánvalóvá vált. Amint népfelkeléssé, illetve forradalommá minősült át az, amit a legtöbben 30 éven keresztül ellenforradalomnak és a fasiszta csőcselék lincselési tobzódásának hazudtak, illetve sajnálatos eseményekké tompítottak, abban a pillanatban köddé vált a Kádár-rendszer vérben fogant és a Vörös Hadsereg jelenlétével nyomatékosított legitimitása.

Emlékülés a könyvtárban

Az MSZP Somogy megyei és kaposvári szervezete több éve hagyományosan a megyeszékhelyen tiszteleg az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint Nagy Imre mártír miniszterelnök emléke előtt. A hagyományokhoz híven idén is október 22-én tartottak emlékülést a Megyei és Városi Könyvtárban Lamperth Mónika, az MSZP Országos Elnökségének tagjának részvételével. A találkozón Kovács Tamás, a Magyar Országos Levéltér történésze tartott előadást, majd virágokat helyeztek el Nagy Imre szobránál.

A Déryné Vándorszíntársulat és a Honvéd Zenekar műsorát követően a megyei és városi önkormányzat mellett az országos és megyei pártok, hivatalok és civil szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat, virágcsokraikat Nagy Imre szobránál, majd a megemlékezés a Szabadság angyala 1956-os emlékműnél folytatódott a Berzsenyi parkban.

Somogyi Hírlap, 2008. 10. 23.
Meiszterics Eszter